A nyugdíjról egy kicsit másképp 2. rész

Összefoglaltam néhány elengedhetetlenül fontos nyugdíjtervezési szempontot, melyeket ha végiggondolnak, és azok alapján használják kalkulátorunkat, tisztábban fogják látni a helyes irányt az öngondoskodás útján.




Mennyit tegyek félre?

A következő sarokszámunk a mostani lehetőségeinkről szól, azaz arról, hogy mégis mennyit tudunk állami nyugdíjunk kiegészítésére fordítani? Ezt azért gondolom egy nagyon kényes pontnak, mert ez a cél van annyira fontos mindenki számára, hogy talán nem ezen kéne leginkább spórolni, illetve halogatni, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal nehezebb pszichésen egy ilyen hosszú távú cél felé megindulni, pláne ezt az állandó kiadást úgy belőni, hogy a később felmerülő célokkal (pl. gyermekvállalás, taníttatás, ingatlancsere stb.) ne ütközzön. Tehát ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, hogy biztonsággal mennyit tudunk a nyugdíjtőke gyűjtésére szánni, előbb látnunk kell, hogy milyen összegekből és hogyan gazdálkodunk. A legjobb, amit tehetünk, ha készítünk költségvetést és egy darabig könyveljük minden kiadásunkat és bevételünket, hogy lássuk, hogy a valóság mennyire igazodik a költségvetéshez. Ehhez hasznos eszközöket találnak itt. Ha attól kezdve, hogy elkezdtünk dolgozni, a mindenkori jövedelmünk 10-15%-át félre raknák, valószínűleg nyugdíjasként nem lennének problémáink. Persze nem muszáj minden évben ugyanakkora összeget félre tenni, sőt nagyon sok megtakarítási program, melyet nyugdíj tőke gyűjtésére hoztak létre, rendelkezik olyan opcióval, hogy évente egy bizonyos összeggel többet takarítsunk meg. Ez az összeg lehet az infláció vagy jövedelmünk növekedése is, a lényeg, hogy ésszerű számításba venni azt a tényt, hogy az a 20.000 Ft, amit ma félre teszünk, 10 év múlva nem annyira terheli meg a pénztárcánkat és nem is annyit ér, mint most. Kalkulátorunknál ezt az értéket százalékosan tudjuk megadni az „Értékkövetés %” mezőben. 

Amit mindig kihagynak! 

És itt egy nagyon lényeges ponthoz érkeztünk. Sokszor találkozom azzal, hogy a tőke felélése során (azaz nyugdíjas éveink alatt) egyszerűen megfeledkeznek az értékkövetés szükségességéről és úgy tervezik meg a nyugdíjat, hogy az összegyűjtött tőkéből mindig ugyanakkora összeget vesznek ki. Emiatt első ránézésre lehet, hogy jó kis summához jutnánk nyugdíjba vonulásunk első éveiben, de képzeljük csak el, ha a ma élő 80 évesek ugyanakkora nyugdíjat kapnának most, mint amivel 55 évesen kezdték nyugdíjas éveiket… Nyilvánvaló, hogy ha ugyanannyi ideig, évről-évre egyre nagyobb összeget szeretnék kivenni a tőkémből - mivel az infláció a nyugdíjasokat sem kerüli el -, akkor vagy nagyobb tőkét kell összegyűjtenem vagy kisebb összegű járandósággal kezdhetem nyugdíjas éveimet, ami aztán évről évre növekszik. Nézzük ezt egy egyszerű példán: 25 éven át teszünk félre havi 25.000 Ft-ot nyugdíjcélra, és a megtakarított összegből nyugdíjasként havonta 100.000 mai Ft-nak megfelelő összeget szeretnénk kivenni. Valójában ez a 100.000 Ft 26 év múlva számszerűen közel 210.000 Ft-ot fog jelenteni 3%-os infláció mellett. Bizonyos paraméterekkel** számolva, a megtakarításunk 20 évre lesz elegendő, viszont ha ugyanezen paraméterek mellett úgy döntünk, hogy az a havi 100.000 Ft növekedjen évente 3%-kal, mivel a boltban is drágul a kenyér, ez esetben már csak 15 évig élvezhetjük aktívkori megtakarításunk gyümölcsét. Elgondolkodtató, nem?? Ha szeretne úgy kalkulálni, hogy figyelembe veszi a tőke felélése során is ezt az inflációs hatást, akkor ezt az „értékkövetés (felélés) %” mezőben tudja megadni, és alap esetben célszerű lehet itt is a feltételezett inflációnak megfelelő értékkel számolni.

 
25 évig havi (mai) 25e Ft = 15 évig havi (mai) 100e Ft 


Na jó, de mibe tegyem a pénzt?

Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, nézzük meg egy kicsit, hogy miért is merül föl? Egyrészt azért, mert rengeteg lehetőségről hallani, ahol azt ígérik, hogy jó kezekben lesz pénzünk vagy éppen magas hozamot termel. Másrészt pedig ott az a sok bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy valóban hosszú időről van szó. A paletta hatalmas, és nincs egy mindenki számára optimális megoldás, ezért érdemesebb a kérdést úgy föltenni, hogy a kockázati attitűdöm ismeretében, milyen megoldással érzem jól magam?  A kockázatvállalási hajlandóság itt egy kulcsfontosságú szempont, melynek számszerű kifejezéséhez nem elég a jó önismeret, ugyanis ez alapján tudjuk meghatározni, hogy  nagyjából, mekkora hozammal számolhatunk. Ha az elmúlt 110 év átlagát nézzük globálisan hozamok tekintetében, ez részvények esetében 8,2%, míg kötvényeknél 4,2%***. Ebből még lejön a befektetés költsége. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy ne dőljünk be a hosszú távon ígért 20-30%-os csodahozamoknak, mert ha így kalkulálunk, azzal nagyon alulméretezhetjük a megtakarítást. Ha valaki nagyon magas kockázatot hajlandó vállalni, emellett kellően nagy optimizmussal rendelkezik és így a pénzét nem osztja szét különböző befektetési formák között, hanem kizárólag részvénybe fekteti, akkor sem biztos, hogy szerencsés dolog a költségek levonása után, 10% nettó hozamnál nagyobbal kalkulálnia a tőkegyűjtési szakaszban. A tőke felélése során érdemesebb egy kisebb kockázatú portfólióban gondolkodnunk (így kisebb hozammal számolnunk), de ezt is nagyrészt az egyéni kockázat vállalási hajlandóság határozza meg. Pénzügyi termékek szintjén nézve, gyűjtögethetünk akár bankban egy értékpapír-számlán, kereskedhetünk a tőzsdén, tehetjük a pénzt életbiztosításba vagy fektethetjük ingatlanba, vállalhatunk tagságot önkéntes nyugdíjpénztárban vagy fizethetünk egy nyugdíj-előtakarékossági számlára stb., és persze kombinálhatjuk ezeket attól függően, hogy mikor, milyen előnyöket tudunk kihasználni az egyes esetekben. Azonban ez már túlmutat a mostani témánk keretein, így lehet, hogy egy következő irományban vagy egy személyes találkozó során részletezem. 

Összefoglalva

Hogy nyugdíjuk terén pontosabban lássanak és ne legyenek kiszolgáltatva a pénzintézeti ügyintézők és tanácsadók értékesítési technikáinak, mindenképp gondolják végig alaposan, illetve kérdezzenek rá, hogy

  • mekkora összeget tudok félre tenni biztonsággal?
  • hány évem van tőkét gyűjteni (minél több annál jobb)?
  • mekkora magánnyugdíjat szeretnék az állami mellé?
  • növekedjen-e ez a magánnyugdíj évről-évre, ha igen mennyivel?
  • kockázatvállalási hajlandóságom ismeretében mekkora hozammal számolhatok reálisan tőkegyűjtés, illetve a tőke felélése során?
  • hány évre lesz elegendő a megtakarításom?
  • ha nem elég, min változtassak?

Persze lehetne még sorolni fontosabb kockázati tényezőket és olyan szempontokat, mint amikor valaki egyedülálló vagy házas, ha a tőkéjének egy részét örökül akarja hagyni, vagy milyen forgatókönyv szükséges a munkahely elvesztése vagy házastárs esetleges elvesztése esetén stb., melyeket a nyugdíjterv elkészítésénél mindenképp mérlegelni kell, de úgy gondolom, ezek a legfontosabb pontok, melyek számításba vétele nélkül később komoly gondokkal nézhetünk szembe.



* pl. adozona.hu
** Azok a bizonyos paraméterek: feltételezett hozam 8,5%, felélés során 5%, infláció, és az értékkövetés mind a két szakaszra 3%
*** forrás: Credit Suisse global investment returns yearbook 2011


2012-01-16 01:52:31