A nyugdíjról egy kicsit másképp 1. rész

Összefoglaltam néhány elengedhetetlenül fontos nyugdíjtervezési szempontot, melyeket ha végiggondolnak, és azok alapján használják kalkulátorunkat, tisztábban fogják látni a helyes irányt az öngondoskodás útján.




Mitől más?

Azt gondolom, nagyon sok cikket lehet olvasni manapság nyugdíjjal és az öngondoskodás fontosságával kapcsolatban, de azt, hogy mi lesz 20-30 év múlva, pontosan nem tudhatja senki. Talán egy kicsit lerágott csont is ez a téma, sokan leírják, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj így magunknak kell gondoskodni időskori megélhetésünkről, mivel sokkal több lesz a nyugdíjas pár év múlva, mint most, szemben a ténnyel, hogy csökken az aktív keresők száma. Ez valóban elég nagy probléma. Mint ahogy az is, hogy nem teszünk félre eleget idős korunkra, és még mindig az látszik, hogy sokan azt gondolják (vagy inkább tudat alatt remélik), hogy mire oda kerülünk, addig majd csak megoldják helyettünk. Lássuk be, ennek elég kicsi a valószínűsége!  

Szóval, most inkább azokhoz szólnék, akik érdeklődnek az öngondoskodás iránt, de a megoldás részleteivel azon túlmenően, hogy „tegyen félre havonta X összeget” nem igen találkoztak, viszont érdekelné Őket. Ez a hiány hívta életre ezt a nyugdíj kalkulátorunkat is, ami - ha nem is minden kockázatot és paramétert figyelembe véve -, de pontosabb képet mutat arról a bizonyos X összegről, mint az interneten fellelhető, illetve bizonyos szakmai körökben használt kalkulátorok. Az öngondoskodás előkészítésekor sok szempontot kell figyelembe venni. Most és a következő cikkben ezek közül fogok néhány elengedhetetlenül fontosat részletezni és taglalásuk során megmutatom, hogy nyugdíj kalkulátorunk használata során hogyan tudja ezeket figyelembe venni. Nem az a célom, hogy az olvasóból percek alatt pénzügyi tervezőt képezzek, de úgy gondolom, hogy vannak olyan sarkalatos pontok, amiket nyugdíjunk megtervezése során nem szabad kihagyni, és a tapasztalatom azt mutatja, hogy (sokszor szakmabeliek is) nagyon le szokták egyszerűsíteni ezt a kérdést. Ezek miatt a véleményem az, hogy az ügyfeleknek is sokkal inkább felkészültnek kell lenniük egy tanácsadóval való beszélgetésre, mert a pénzügyi konstrukciók egyre összetettebbek és a pénzügyi műveltség szélesítése nem része az iskolai tananyagnak. A pénzügyi termékekkel és tervezési szempontokkal kapcsolatos tájékoztatás jelenleg a tanácsadók dolga, a gond akkor van, amikor nem kompetensek elvárható szinten a témában vagy éppen más érdekek vezérlik őket. Remélem, az olvasottak és a kalkulátor próbálgatása után látszik, hogy a jó nyugdíjhoz jó terv kell, amit először magunkban kell körvonalazni, de a konkrét megvalósítással érdemes szakemberhez fordulni.

Mi a legfontosabb?

Első és legfontosabb dolog, amit tudnunk kell: a Céljaink. A tervezési munkának alapja, hogy az ügyfélnek tudnia kell a céljait, a tervező pedig kidolgozza a hozzájuk vezető utat, felfedi a lehetséges kockázatokat és megmutatja azok kezelésének lehetőségeit. Sokszor hallani, hogy a tanácsadónak többek között az is a feladata, hogy az ügyfélnek segítsen megfogalmazni a céljait, amit azonban sok szakember (és pénzintézet) úgy értelmezett, hogy minél több cél iránti vágyat kell felkelteni az ügyfélben és akkor sok mindent el lehet adni Neki. Holott, pont nem erről van szó. Ha pontosan tudjuk a céljainkat, akkor nem tudnak minket holmi értékesítési technikákkal attól eltántorítani, vagy még több vágyat célként kitűzetni velünk, de egy kompetens és etikus tanácsadó segíthet céljainkat számszerűsíteni és a stratégiát kidolgozni.

Nyugdíj témában ilyen sarkalatos szám, hogy a jelenlegi nettó jövedelmem %-ában, mekkora nyugdíjat szeretnék. A nyugdíj szó helyett talán kifejezőbb lenne a nyugdíj-kiegészítés vagy magánnyugdíj szó használata, mivel itt egy általunk fölépített nyugdíj tőke folyamatos feléléséről van szó, amivel az állami nyugdíjunkat kiegészítjük. Kalkulátorunkban az „éves kivét mai értéken” mezőbe kell beírni azt, az évente nyugdíj-kiegészítésként felhasználni kívánt összeget, melyet a remélhetőleg sok éven át tartó megtakarításunkból idős korunkban elkezdünk kivenni.


Az a fránya infláció!

Hogy miért mai értéken számoljunk? Pénzügyeink átgondolása során, sokszor találkozunk azzal, hogy bizonyos be- ill., kifolyó pénzek, időben nem ugyanakkor történnek. Például nyugdíj esetében most kezdünk el takarékoskodni (kifolyó) és 20-30 év múlva kezdjük el azt használni (befolyó), viszont a jelenleg használatos pénzügyi rendszerünkben a pénznek van időértéke, azaz nem ugyan annyit ér ma a kezünkben lévő 100.000 Ft, mint 10 év múlva fog. Emiatt, ha megkérdezik tőlünk, hogy mekkora nyugdíjat szeretnénk, érdemes letisztázni, hogy arra vár-e választ az illető, hogy ha ma mennénk nyugdíjba, akkor mekkora összegre lenne szükségünk (mai vagy jelen érték), vagy azt várja-e tőlünk, hogy tippeljük meg, hogy nyugdíjba vonulásunkkor mekkora összeg lesz elég az akkori árakhoz és az állami nyugdíjhoz képest (jövő érték). A jövőbeni árak megtippelésére szolgál a „feltételezett infláció” mező a kalkulátorban, amit ha megadunk, akkor a program automatikusan kiszámolja, hogy a mai értéken becsült nyugdíjigényünk, mennyinek felel meg nyugdíjba vonulásunkkor. Pontos értéket a jövőre vonatkozóan nem tudhatunk, de remélhetőleg hosszú távon 3-4%   körüli éves inflációval tudunk számolni.


És az állami nyugdíj?

Az, hogy ki mekkora állami nyugdíjra számíthat, egy nagyon sok összetevős egyenlet, sajnos sok ismeretlennel. Véleményem szerint,nyugodt szívvel, senki nem meri ennek pontos meghatározását ígérni 20-30 év távlatában, pláne úgy, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályok sem állnak túl stabil alapokon. A jelenlegi jogszabályoknak megfelelő állami nyugdíj kalkulátor könnyen fellelhető az interneten*. Ami nagy valószínűséggel várható, hogy később kevesebb lesz az állami nyugdíj aránya a bejelentett nettó jövedelemhez képest, mint most. Azt azért többé-kevésbé tudjuk, hogy mikor vonulhatunk nyugdíjba, de egyáltalán nem biztos, hogy tényleg akkor szeretnénk. A nyugdíjba vonulás ideje, illetve az addig aktív munkával töltött évek száma szintén egy elkerülhetetlen kérdés a tervezés során, a kalkulátorunkban ez a paraméter a „Megtakarítás időtartama”.

tovább a folytatáshoz >>>



2012-01-15 07:38:00